I S K O L A F E N N T A R T Ó
Iskolafenntartó Premontrei Női Kanonokrend Zsámbék
Kérjük támogassa adója 1%-ával a
Szent Norbert Karitatív Alapítványt az 18660465-1-13 adószámon! Köszönjük!
premontreinoverek.hu
Zsámbéki Premontrei  Gimnázium Szakgimnázium Szakközépiskola
Szakközépiskola Épület és szerkezetlakatos képzés Szakközépiskola kőműves  képzés
Szak  pincér képzés Szakiskola szakács képzés
Szakiskola  Szociális gondozó és ápoló képzés Szakiskola Asztalos képzés
Zsámbéki Premontrei  Gimnázium Szakgimnázium Szakközépiskola
Szakgimnázium  Gyakorló ápoló Szakgimnázium szocialisasszisztens  technikus képzés
Szakgimnázium  vendéglátásszervező technikus Szakgimnázium gazdasági informatikus technikus képzés

 

Zsámbék Premontrei Gimnázium Szakgimnázium Szakközépiskola

 

Zsámbék Premontrei Gimnázium Szakgimnázium Szakközépiskola

 

Zsámbék Premontrei Gimnázium Szakgimnázium Szakközépiskola Kőműves és hidegburkoló szakképzés

 

Zsámbék Premontrei Gimnázium Szakgimnázium Szakközépiskola

 

Zsámbék Premontrei Gimnázium Szakgimnázium Szakközépiskola Pincér szakképzés

 

Zsámbék Premontrei Gimnázium Szakgimnázium Szakközépiskola

 

Zsámbék Premontrei Gimnázium Szakgimnázium Szakközépiskola technikusszakképzés

 

Zsámbék Premontrei Gimnázium Szakgimnázium Szakközépiskola

 

Zsámbék Premontrei Gimnázium Szakgimnázium Szakközépiskola

 

SAP

 

  All Nations Lions Club Budapest

Zsámbéki Premontrei Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola

 

Keresztény ünnepeink a második félév idején

Február 2-a, Gyertyaszentelő Boldogasszony: E napon a szentmisében szentelik meg a legkülönfélébb méretű gyertyákat.

Szent-Gály Kata: GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONY

Ma gyertyaszentelő van, Mária,
és azt a Krisztust, aki bennem él,
aki növekszik
s még olyan kicsi,
mutasd be, kérlek,
az Atyának.
Ma gyertyaszentelő van, Mária,
és azt a szívet, mely alig remél,
csak tépelődik
s a felét hiszi,
tedd ki a Fénynek,
gyógyulásnak!

A gyertya Jézus Krisztust, a Világ Világosságát, a Lux Mundi-t jelképezi. Szűz Mária Jézus születése után negyven nappal bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban.

Február 3-a, Szent Balázs ünnepe: A betegségektől megóvó segítő szent. Ilyenkor részesülünk a Balázs-áldásban.

A hagyomány szerint az örményországi Szebaszte (Szebaszta) városának volt a püspöke a IV. században. A börtönben megmentette egy gyermek életét, aki halszálkát nyelt. Ezért keleten és nyugaton már a VI. századtól kezdve kérik közbenjárását a torokbetegség ellen. 316-ban Liciniusz császár idejében lefejezték. Az ünnepéhez kötődő Balázs-áldás a XVI. század óta terjedt el. Balázst a középkor óta a 14 segítő szent közé sorolják. Az orvosok, muzsikusok pártfogójaként tiszteljük.

Magyar népdal (Részlet)

Emlékezzünk Szent Balázsról,
Hogy ma vagyon napja;
Többször is, hogy megérhessük,
Az Úristen adja!
Emlékezzünk Szent Balázsról,
Kérjük szent áldását:
Mindnyájunktól távoztassa
Torkunknak fájását!
Szent Balázs a torokfájás
Ellen nagy védelmünk.
Adjál is hát nyers szalonnát,
Háziasszony, nekünk!

Hamvazószerda, a Nagyböjt kezdete

Húshagyó kedd napjával ér véget a farsang. Ekkor még lehet mulatni, bálozni.

Hamvazószerdán veszi kezdetét a nagyböjt negyven napig tartó időszaka, amelynek során Jézus Krisztus feltámadására, a húsvét megünneplésére készülünk.

A mai szentmise evangéliuma

Mt 6,1-6; 16-18

Ügyeljetek, hogy a jót ne az emberek szeme láttára tegyétek, azért, hogy lássanak benneteket. Így semmi jutalom nem vár rátok mennyei Atyátoknál. Amikor tehát alamizsnát adsz, ne kürtöltess magad előtt, mint a képmutatók teszik a zsinagógában és az utcán, hogy dicsérjék őket az emberek! Bizony mondom nektek: megkapták jutalmukat. Te úgy add alamizsnát, hogy ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb. Így alamizsnád titokban marad, és Atyád, aki a rejtekben is lát, megjutalmaz.

Amikor böjtöltök, ne öltsetek olyan ábrázatot, mint a képmutatók, akik komorrá változtatják arcukat, hogy lássák böjtölésük! Bizony mondom nektek: megkapták jutalmukat. Te, amikor böjtölsz, kend meg fejedet, és mosd meg arcodat, hogy ne lássák rajtad az emberek, hogy böjtölsz, hanem csak Atyád, aki a rejtekben is ott van! Akkor Atyád, aki a rejtekben is lát, megjutalmaz.

A böjti fegyelem és megújulás

Az Egyház a következő böjti fegyelmet írja elő hamvazószerdára: A 18 és 60 év közötti híveknek háromszor szabad étkezniük és egyszer jóllakniuk. 14 éves kortól pedig nem veszünk magunkhoz húsételt.

Továbbá a lelki megtisztulást segíti az ima, a jó cselekedetek gyakorlása és a nagyböjti vagy húsvéti időszakban végzendő szentgyónás.

Mi a hamvazkodás?

Hamvazószerdán és a rá következő vasárnapon a hívek homlokát az előző év virágvasárnapján szentelt barka hamujával hintik meg.

 

 

A böjt vallásos gyakorlata a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés fontosságát állítja középpontba, kifejezi az ember Isten iránt tanúsított szeretetét és az érte való áldozatvállalását, melynek fontos részét képezik a mindennapi életben tett jócselekedetek.

Forrás: Magyar Kurír

 

II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg e napon. A szertartáson a pap az előző évi virágvasárnapon szentelt barka hamujával keresztet rajzol a hívek homlokára. A hamvazás a nagyböjt kezdetét jelző szertartás. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert: "Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!"
A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást.

 

Szakközépiskola Szakiskola Zsámbék  Húsvét

 

Puszta Sándor: DONUM

Kaptál egy arcot
apád anyád arca

kaptál egy nevet
hordozd becsülettel

kaptál egy szívet
igazíts rajta ha tudsz

kaptál egy világot
javíts rajta ha tudsz

kaptál egy életet
viseld el ha tudod

kaptál egy napot
még mindent jóvátehetsz


 

Szegénnyé lett, hogy szegénységével gazdagítson minket
(vö. 2Kor 8,9)

Ferenc pápa üzenete nagyböjtre 2014. (részletek)

A tevékeny szeretet azt jelenti, hogy egészen osztozunk a szeretett személy sorsában. A szeretet hasonlóvá tesz, egyenlőséget teremt, ledönti a falakat, megszünteti a távolságokat.

Jézus célja nem az volt, hogy magáért a szegénységért legyen szegény, hanem - ahogy Szent Pál mondja - "hogy az ő szegénysége által ti gazdagok legyetek".

Krisztus szegénysége, amellyel gazdagít minket, abban áll, hogy testté lett, magára veszi gyöngeségeinket, bűneinket, és közvetíti felénk Isten végtelen irgalmát.

Gazdag, mint egy gyermek, aki érzi, hogy szeretik és szereti a szüleit, és egy pillanatra sem kételkedik szeretetükben, gyöngédségükben.

Ferenc pápa teljes levele itt olvasható: uj.katolikus.hu

 

 


 

Március 26-a: Gyümölcsoltó Boldogasszony

Március 24-je, Virágvasárnap: A virágvasárnapi szentmise előtt barkaszentelést és körmenetet tartunk, a szentmisén elénekeljük a passiót.

Március 28-a, Nagycsütörtök: Jézust ekkor fogták el Kaifás szolgái és katonái. A szentmisében az utolsó vacsorára emlékezünk, amikor is Jézus Krisztus megalapította az Oltáriszentséget. Este vagy éjjel tartjuk a nagycsütörtöki virrasztást.

Március 29-e, Nagypéntek: Szigorú böjti nap: 18 éves kortól 60 éves korig csak háromszor szabad étkezni és csak egyszer szabad jóllakni, húst 14 éves kortól nem szabad fogyasztani. 30. április 7-én Jézust a kegyetlen keresztút után délben feszítették keresztre, s délután 3-kor halt meg a kereszten.

Március 30-a, Nagyszombat Húsvét ünnepének előestéje, vigíliája. Este tartjuk a feltámadási körmenetet.

Március 31-e, Húsvétvasárnap: Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, a húsvéti ételek megáldása és feltámadási szentmise.

Szent János evangéliuma 20,1-8

   A hét első napján, kora reggel, amikor még sötét volt, Mária Magdolna kiment a sírhoz. Észrevette, hogy a követ elmozdították a sírtól. Erre elfutott Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit kedvelt Jézus, és hírül adta nekik: "Elvitték az Urat a sírból, s nem tudni, hova tették."

   Péter és a másik tanítvány elindult és a sírhoz sietett. Mind a ketten futottak. De a másik tanítvány gyorsabban futott, mint Péter, és hamarabb ért a sírhoz. Benézett, s látta a gyolcsot, de nem ment be.

   Nem sokkal később Péter is odaért, bement a sírba és ő is látta az otthagyott gyolcsot meg a kendőt, amellyel a fejét befödték. Ez nem a gyolcs közt volt, hanem külön összehajtva más helyen.

   Most már a másik tanítvány is bement, aki először ért oda a sírhoz. Látta és hitt.

Ady Endre: A SZÉP HÚSVÉT

Odukat és kriptákat pattant
S bús árkokig leér a szava:
Ilyen a Húsvét szent tavasza
S ilyen marad.

Miért tudjon Ő az embervérről,
Mikor künn, a Tavaszban,
Minden csoda csodát csinál
S minden drága fizetség megtérül?

Ó, Tavasz, óh, Húsvét,
Emberek ősi biztatója,
Csak azt szórd szét köztünk:
Állandó a tavaszi óra
S ilyen marad.

Krisztus támad és eszmél,
Odukat és kriptákat pattant.
Van-e gyönyörűbb ennél?

Húsvéti vigília

"Húsvét vigíliáját, vagyis azt a szent éjszakát, amelyen feltámadt az Úr, valamennyi vigília szülőanyjának tekintjük" - Szent Ágoston

 

A vigília ünneplése négy szimbolikus jel körül történik: fény, szó, víz, kenyér/bor

 

Fényünnepség

Krisztus feltámadása bevilágítja ezt az éjszakát. A tűzszentelés szertartása, a húsvéti gyertyának és a hívek gyertyáinak meggyújtása, valamint a templom teljes kivilágítása jelzik Krisztus világosságának szétáradását.

 

 

Igeliturgia

Isten szabadító tetteire emlékezünk 9 szentírási olvasmány felolvasával. A világ teremtése (1 Móz 1,1-2,2), Ábrahám áldozata (1 Móz 22,1-18), átkelés a Vörös-tengeren (2 Móz 14,15-15,1), megkönyörült népén az Úr (Iz 54, 5-14), az üdvöt mindenkinek ingyen kínálja fel az Úr (Iz 55,1-11), a bölcsesség forrása (Bár 3,9-15.31-4,4), jövendölés az új szívről és lélekről (Ez 36,16-28), a keresztséggel vele együtt eltemetkeztünk a halálba (Róm 6,3-11), Mit keresitek az élőt a holtak között? Nincs itt, feltámadt! (Lk 4,1-12)

 

A keresztség liturgiája

Ősi hagyománya az egyháznak, hogy húsvétkor keresztel, illetve keresztvizet szentel akkor is, ha nincs keresztelés. A keresztelő víz Krisztus halálából és föltámadásából fakadó élet és kegyelem jele.

 

A kenyér és a bor liturgiája, Eukarisztia

A kenyér és a bor színében szentségi módon megjelenik Krisztus halálának és feltámadásának misztériuma. A megszentelt húsvéti eledel megvédi a híveket a hosszú böjt és megtartóztatás után a mértéktelenség kísértésétől.

 

 

 

Húsvéthétfő: Ünnepi szentmise és a népszokások napja (locsolás).

Urunk mennybemenetelének ünnepe: Jézus Krisztus az Atyához ment.

Pünkösd A Szentlélek eljövetelének ünnepe, az Egyház születésnapja.

 

Pünkösd ünnepe

A húsvét utáni ötvenedik (pentékoszté) napon Jézus Krisztus - ahogy megígérte - elküldte a Szentlelket (Pneuma Hagion, Spiritus Sanctus) az apostoloknak. A pünkösd a tehát a Szentlélek, a tűz, az öröm, a megújulás ünnepe.
Pünkösd ünnepén külön örvendezünk a Szentlélek hét ajándékának: a bölcsességnek, az értelemnek, a jó tanácsnak, a tudománynak, a lelki erősségnek, a jámborságnak és az istenfélelemnek.

Pünkösd tulajdonképpen az Egyház születésnapja. A liturgia, a szertartások színe a piros. Számos egyházközségben ilyenkor bérmálkoznak a fiatalok, vagy ilyenkor tartják az elsőáldozást.

Amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre.

Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket. (ApCsel 2,1-4)

 

Kunszery Gyula: PÜNKÖSD

 

S akik eddig gyávák voltak, bátrak lettek hirtelen,
s a tudatlan agyvelőkben kigyulladt az Értelem.

 

S kik eddig a zsidón kívül nem tudtak más nyelveket,
minden nyelven hirdették már a krisztusi elveket.

 

És kiket a sanda kétely oly gyorsan megrendite:
ingadozó tamásoknak megszilárdult a Hite.

 

Köztük eddig egyetértés alig-alig lehetett,
s fellángolt most a szivükben az isteni Szeretet!

 

Szentháromság vasárnapja: Az Atya, a Fiú és a Szentlélek ünnepe.

Úrnapja: Az Oltáriszentségnek az ünnepe. Az ünnepi szentmise végén körmenetben visszük a templom vagy a város körül Krisztus Testét.

Jézus Szívének ünnepe: Jézus nagyon szereti az embert, s mi hozzá tudunk kapcsolódni az Ő szívéhez.

 


 

Kicsoda nekünk keresztényeknek Szűz Mária?

Ilyenkor nyár végén, az ősz elején sorjáznak a Mária-ünnepek:

Augusztus 15.
Szeptember 8.
Szeptember 12.
Szeptember 15.
Nagyboldogasszony napja
Kisboldogasszony napja
Szűz Mária szent neve napja
Fájdalmas Anya ünnepe

A Boldogságos Szűz - akit nyelvünk nem egyszerűen szentnek, hanem Szentségesnek mond - a legnagyobb a szentek között, mert neki adatott az a kegyelem, hogy anyja lett a megtestesült Igének. Míg a szentek az Úr Krisztus teljességéből merítik az állapotukhoz szükséges kegyelmeket, addig a Boldogságos Szűz ugyanebből a Forrásból megkapott minden kegyelmet, amit teremtmény egyáltalán kaphat: Ő a "kegyelemmel teljes". Szűz anyasága öröktől fogva ott volt Isten megváltó tervében, s amikor elérkezett az idők teljessége, megtörtént az, ami a természet rendjében sem azelőtt, sem azóta nem fordult elő: anya lett a szűz és fia született: Jézus, a mi Megváltónk.

Magyar népünk mindig bizalommal fordult az Üdvözlégy-imával, az Úrangyalával és a rózsafüzér imájával a Boldogságos Szűzhöz. Ő segített, segít és segíteni fog a nehéz helyzetekben...

PATRONA HUNGARIAE

"Hun vennétek sáraranyat,
Kódus magyar népe?

Mi elmegyünk boldogasszony kis kertjébe,
Kérvén kérjük, adván adják."

Kérünk és nem csalatkozunk,
Kertjében áll Nagyasszonyunk.

Kertjében áll, köténye kék,
Rétjét országnyi láb tapodta szét.

Áll rongyosan, nyújtja felénk
kevéske aranyát; az Égi jegyes gyűrűjét.

Petrőszi Éva

 

 


 

Mindenszentek és Halottak napja

 

Az Egyház három nagy csoportja:

- a mennyországba kerültek a szentek: a megdicsőült Egyház;

- a tisztítótűzben (tisztítóhelyen) szenvedő lelkek: a szenvedő Egyház;

- és a most élő megkeresztelt emberek: a küzdő Egyház.

November 1-jén a megdicsőült, mennyországba jutott embereket, lelkeket ünnepeljük - vagyis az összes szentet. Ezért nevezzük az ünnepet Mindenszenteknek. Ezen a napon este, azaz előeste már a következő napi szentmisét is bemutatják temetőinkben - halottainkért is.

November 2-án, Halottak napján elhunyt szeretteinkért, és különösen a tisztítótűzben lévő lelkekért imádkozunk, imádkozik az Egyház. Számukra búcsút, akár teljes búcsút is nyerhetünk - szentgyónással, szentáldozással és imák végzésével (a pápa szándékára). A búcsú a szenvedő lelkek büntetésének elengedését, lerövidítését jelenti.

 

Zsámbék Premontrei Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola

 

Zsámbéki Premontrei Szakközépiskola és Szakiskola

Zsámbéki Premontrei Szakközépiskola és Szakiskola

Advent (ádvent, úrjövet) a keresztény kultúrkörben a karácsonyt (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart. Advent első vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.

Zsámbéki Premontrei Szakközépiskola és Szakiskola

Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot.

Zsámbéki Premontrei Szakközépiskola és Szakiskola

Advent a karácsony (december 25.) előtti negyedik vasárnappal - más megfogalmazásban a Szent András apostol napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnappal - veszi kezdetét, és karácsonyig tart. Advent eredete a 4. századig nyúlik vissza. VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok számát.

Zsámbéki Premontrei Szakközépiskola és Szakiskola

Adventkor a keresztények nemcsak a Jézus születése előtti várakozásról emlékeznek meg, hanem további két jelentése is van az ünnepnek. Várják az Úr eljövetelét a saját életükben is: hogy keresztény életvitelükkel minél közelebb kerüljenek Istenhez, Jézus tanításához. Továbbá várják Jézus Krisztus második eljövetelét is, s igyekeznek felkészülni az utolsó ítéletre.

Zsámbéki Premontrei Szakközépiskola és Szakiskola

Adventkor a 19–20. század óta szokás koszorút készíteni. Az adventi koszorú ősét 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig.

Zsámbéki Premontrei Szakközépiskola és SzakiskolaMa az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe katolikus körökben egy rózsaszín kivételével lila. A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor.

Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, szeretet, öröm. A gyertyák egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak:

  • Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit);
  • zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény);
  • Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet);
  • Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya).