I S K O L A F E N N T A R T Ó
Iskolafenntartó Premontrei Női Kanonokrend Zsámbék
Kérjük támogassa adója 1%-ával a
Szent Norbert Karitatív Alapítványt az 18660465-1-13 adószámon! Köszönjük!
premontreinoverek.hu
Zsámbéki Premontrei  Gimnázium Szakgimnázium Szakközépiskola
Szakközépiskola Épület és szerkezetlakatos képzés Szakközépiskola kőműves  képzés
Szak  pincér képzés Szakiskola szakács képzés
Szakiskola  Szociális gondozó és ápoló képzés Szakiskola Asztalos képzés
Zsámbéki Premontrei  Gimnázium Szakgimnázium Szakközépiskola
Szakgimnázium  Gyakorló ápoló Szakgimnázium szocialisasszisztens  technikus képzés
Szakgimnázium  vendéglátásszervező technikus Szakgimnázium gazdasági informatikus technikus képzés

 

Zsámbék Premontrei Gimnázium Szakgimnázium Szakközépiskola

 

Zsámbék Premontrei Gimnázium Szakgimnázium Szakközépiskola

 

Zsámbék Premontrei Gimnázium Szakgimnázium Szakközépiskola Kőműves és hidegburkoló szakképzés

 

Zsámbék Premontrei Gimnázium Szakgimnázium Szakközépiskola

 

Zsámbék Premontrei Gimnázium Szakgimnázium Szakközépiskola Pincér szakképzés

 

Zsámbék Premontrei Gimnázium Szakgimnázium Szakközépiskola

 

Zsámbék Premontrei Gimnázium Szakgimnázium Szakközépiskola technikusszakképzés

 

Zsámbék Premontrei Gimnázium Szakgimnázium Szakközépiskola

 

Zsámbék Premontrei Gimnázium Szakgimnázium Szakközépiskola

 

SAP

 

  All Nations Lions Club Budapest

Zsámbéki Premontrei Technikum, Szakképző Iskola és Gimnázium

 

Gondolatok a fáról, mint alapanyagról és az asztalosságról

Néhány személyes jellegű gondolatot szeretnék elmondani a fáról, erről a csodálatos, élő anyagról, melynek szeretete szakmabeliekben és a nem szakmabeliek legnagyobb részében is megvan.

Szakmai életem során, megtanultam tisztelni és becsülni azokat az embereket, akik bánni tudnak egy anyaggal, vagy akiket érzelmi szálak kötnek egy anyaghoz.

Az én anyagom a fa.

Műanyagokkal és betonnal túlzsúfolt világunkban organikus volta miatt sejtjeiben életet hordoz, és egyfajta ősi, teremtő erőt. Hiszen az élet törvénye a születés, táplálkozás, lélegzés, növekedés, szaporodás, majd idővel a pusztulás.

A fa "emberibb" a természet más teremtményeinél. Lombja városunk tüdeje, gyümölcsöt és árnyékot ad, feldolgozása után - használati tárgyként - funkciója elsorolhatatlan. Mint szerves anyag, tapintásra is érzékelhető melegséggel bír, s hozzánk, emberekhez hasonlóan mindegyik fajta fa "más arcú", mind termetére, habitusára nézve, mind belső struktúrájában, anyagában, színében, illatában, keménységében, szívósságában.

Tovább olvasom >>>

Egy hajdani viccben egy "Geppetto-szerű", ősz-öreg asztalos mester az elvetemedett konyha asztal előtt állva az elkeseredetten sápítozó nénikének csak annyit mond: "tetszik tudni az a szép a mi szakmánkban, hogy a fa még a halála után is mozog!"

Igen, a fa a feldolgozása után is sokszor az élet benyomásával hat ránk. Egy piciny magból, szinte a semmiből lesz akár egy 100 m magas eukaliptusszá vagy mamutfenyővé, majd idővel - ami évszázadokban mérhető - gyönyörűen visszabomlik és elpusztul a természet örök körforgásában. A fa történetében benne van az ember történelme, hiszen emberi létünk leghűségesebb anyagtársa.

Kós Károly szerint az emberiség első korszaka a "fakorszak" volt.

A növényvilág élettani törvényszerűségei fejlesztették ki a fa kiváló szilárdságtani tulajdonságait, s tették ellenállóvá a környezet szinte mindenfajta hatásával szemben. Törzsük befogott oszlop, ágai konzolok, az építő ember rengeteget tanult a változó keresztmetszetek arányából és az elágazások logikájából. A benne rejlő tipikus szerkezeti és formai lehetőségeket a történelem folyamán szinte minden vonatkozásban kiaknázták. Így volt ez különösen azon népeknél, akik a természet ökologikus rendjét mindig is tiszteletben tartották.

Csak villanásszerűen említem meg a faépítészet egy-két gyöngyszemét, melyek közül néhány az építéstörténet legfontosabb állomásait is jelképezi.

A hajlék egyik legmagasabb szintre jutott ősformája a nomádok jurtája, mely vastag filc borítása miatt a -40 fokos éjszakai lehűlést is elviselhetővé tette, s néhány órán belül felépíthető volt.

Egy másik alaptípus a cölöpépítészet, mely az indonéziai csónakformájú "batak" házban érte el csúcspontját. Káprázatos tetőzetével, díszített homlokzatával az emberiség játékos kedvét idézi.

Aztán az első, rönkökből összerótt norvég boronafalas házikó, Numedalból.

Ennek az építési technikának világvédett csodája a 22 tornyú, rezgőnyár zsindellyel fedett, Preobrazsenszkíj székesegyház Kizsi szigetén. Elkészültekor ácsmestere, Nyesztor, ezekkel a szavakkal hajította szekercéjét az Onyega tóba: "Ilyet még nem látott, de ne is lásson többet a világ!"

Egy sokkal racionálisabb kultúrát hordoz az európai "fachwerk" építészet, melynek alapötlete már a bronzkorban kialakult, de igazi jelentőségűvé a demográfiai robbanással küszködő középkor városépítészetében vált.

Aztán a japán sinto építészet, fából térré szerkesztve egy filozófia, nem mint tudomány, hanem mint élet.

A kínai pagodák, melyeknek 11 fokozatú szabványrendszerét mívesen faragott konzolainak karszélessége, a "tou-kou" adta, mint modul.

S végül, de nem utolsó sorban, az erdélyi és a felső-tiszavidéki fatemplomok.

Aztán a minket körülvevő tárgyak végtelen sora, mind fából és emberi leleményből. Az első tárgyiasított rönkbútoroktól a 14-es számú Thonet székig, melyből 1930-ig 50 millió példány készült. Funkcionális, formai és konstrukciós egysége egyedülállóan páratlan, mondhatjuk bátran, hogy a formatervezés csúcsa.

Ehhez kapcsolódóan egy anekdota a Műegyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének egykor igen nagyra becsült professzoráról, Szentkirályi tanár úrról. Előadása előtti órán heves és befejezetlen vita támadt az egyik fiatal oktató és a hallgatóság között az építészetről.

A tömött padsorokból az egyik növendék nekibátorodva megkérdezi: "Professzor úr, tulajdonképpen mi az építészet?"

Ő lehajtja fejét, gondolkodik egy kicsit, majd a katedra padlójáról egy thonet széket tesz fel a hatalmas tanári asztalra, s szerényen csak ennyit mond: "Kedves leendő kollégáim, ez az Építészet!"

És ez valóban így van! A fakötések csomópontjaiban fellelhetjük az építészet alapvető princípiumait. Szólnak a térképzésről és a térbeli harmóniáról, egyensúlyról és feszültségről, oldásról és kötésről, zártságról és nyitottságról, találkozásról és szétválásról, különböző anyagok ízesüléséről, szerkezetiségről, felületekről, színekről, áthatásokról, transzparenciáról.

Emberi környezetünk építészeti, belsőtéri és tárgyalkotási módszerei több ezer évesek. Igaz ez a - sokszor ma is alkalmazott - legalapvetőbb asztalosipari szerkezeti kötésekre is.

De a fakötések, csomópontok fejlődése nem állt meg, ma is újabb és újabb megoldások születnek. Ezért ezekben a kialakításokban ne a hagyományos értelembe vett konstrukciós megoldások archetípusait keressük, mert ezek nem erről szólnak. Ők üzenetet közvetítenek felénk, méghozzá olyanokat, melyek nemcsak fizikális, anyagtani, funkcionális, ergonómiai, hanem szellemi, szimbolikus gesztusokat is rejtenek.

Ha egy tárgynak csupán piaci, használati, vagy akár művészeti értéke van, de nem bír olyan minőségi lényeggel, ami túlmutatva önmagán szellemi értéket teremt és hordoz, mit sem ér.

A művészi alkotás, ha csak a megismert világ látható elemeit modellezi, akkor féloldalas, instabil. Egésszé csak akkor válik, ha az ismertet és ismeretlent, a nyilvánvalót és a rejtettet együtt mutatja. Az építészet, s ezen belül a tárgyformálás célja nem csupán az ember által érzékelhető tapintható világ, hanem a gondolati, szellemi, lelki üzenetek vétele és továbbadása.

Kapcsos Sándor
faipari mérnök
mérnök-tanár

Források:
- Márkus Gábor; Csomópontok, fakötések - kiállítás megnyitó
- Google, Internet

 

Vissza a főoldalra >>>